A húgyúti kövesség az egyik leggyakoribb urológiai betegség. Európai előfordulása a népességben 3-5 %. Az urológiai osztályokon a kőbetegek aránya kb. 10-15 %.

Az anyagcsere végtermékei, továbbá a szervezet számára fölösleges ionok, vegyületek egy része oldott állapotban a vizelettel ürül ki. A húgyútakban keletkezett kristályos képződmények a kövek. Az vesekövesség nem egy homogén betegségcsoport. A kövek elhelyezkedésétől, méretétől, kémiai összetételétől, számától, keménységétől függően különböznek a panaszok, a tünetek, a betegség diagnosztikája, a terápiája, a megelőzés és a gondozás.

Vesekő

A veséből vizeletelfolyási akadályt és következményes üregrendszeri tágulatot nem okozó vesekövek sokáig tünetmentesek maradhatnak. Ilyenek a leggyakrabban felfedezett kehelykövek. Amennyiben ezek a kövek panaszokat okoznak, a vezető tünet a (a mozgással nem összefüggő) tompa deréktáji fájdalom és a mikroszkóppal igazolható véres vizelet.
A panaszok alapján nem mindig könnyű elkülöníteni a mozgásszervrendszeri, reumatológiai, ortopédiai betegségektől.

Vesekövek nem műtéti kezelése (konzervatív terápia)

A spontán távozásra alkalmas – ezt a kő mérete, elhelyezkedése, beteg alkata alapján lehet eldönteni – vesekövek esetén javasolt Rowatinex (2×2) szedése, bőséges (2-3 liter), egyenletes folyadékfogyasztás, testmozgás.

Diagnosztikai nehézséget okozhatnak a vizsgálatkor röntgenárnyékot nem adó húgysav összetételű kövek. Az összes kő 5-7 %-át alkotják. Amennyiben ezek a kövek a vezetékben helyezkednek el, csak a kontrasztanyagos vizsgálat során jelentkező úgynevezett negatív árnyékkiesés bizonyíthatja a betegséget. Segítség lehet, ha ismerjük, hogy a húgysavköves betegeknél gyakori a piknikus küllem és a „pirospozsgás”, kerek arc. Sokszor találkozunk a vérbeli magas húgysavszint okozta másik betegséggel, a köszvénnyel. Ezen betegek vizelete „savmerev”, a vizelet pH 5-5,3 közötti tartományban van. A húgysav összetételű kövek a vizelet pH értékének emelésétől függően gyógyszereléssel oldhatók, illetve megelőzhetők. Vigyázni kell, mert a túlzottan lúgosított vizeletben baktériumok szaporodhatnak el. A vizelet lúgosítása Blemaren-N pezsgőtablettával érhető el a kívánt mértékben, amennyiben emellett a szérum húgysavszintje is emelkedett, kiegészítésül allopurinol (Milurit) kezelés szükséges.

Vesekövek megelőzése

Általánosságban igaz az összes kőféleség megelőzésére a nap folyamán egyenletesen elosztott, bőséges mennyiségű folyadékfogyasztás és rendszeres testmozgás.

A leggyakoribb kőfajták (az összes kb. 75-85%-a) a kalcium-oxalát-monohidrát és -dihidrát kövek megelőzésére javasolt a kalium asparticum + magnesium asparticum (Panagin) és a pyridoxinium chloratum (Vitamin B6) szedése. Amennyiben a vesekövesség fokozott kálciumürítés talaján jött létre, megelőzésre hydrochlorothiazid (Hypothiazid) alkalmazható.

A húgysavkövesség megelőzésére a kezelésénél ismertetett, Blemaren-N és allopurinol (Milurit) javasolt.

A kövek 1 %-át a cystin teszi ki, amit egy családon belüli örökölhető betegség, a cisztin csökkent vesén belüli visszaszívódási zavara, a cystinuria okoz. Speciális tünete nincs, de a vizeletüledék mikroszkópos vizsgálatakor jól láthatóak a hatszögletű cystinkristályok. Ezen kövek kiújulási hajlama nagyon magas. A cisztein megkötésével a cisztinképződést meggátolja a penamecillinum (Byanodine).

A struvit és karbonát-apatit keverékéből álló kövek rendszerint puhák, gyorsan növekednek. A struvit kicsapódását a vizelet bakteriális gyulladása okozza. A kórokozókban (Proteus, Klebsiella, Pseudomonas) lévő ureáz nevű enzim bontja a vizeletben lévő karbamidot és ezáltal a vizelet lúgossá válik, mely kedvez a struvit kiválásához. Ezért nevezzük gyakran fertőzött köveknek is, összességében gyakoriságuk 7-10 %. Gondolnunk kell erre a kőfajtára lezajlott vesemedencegyulladás, visszatérő húgyúti gyulladás, terhességi vesemedencegyulladás esetén. Ilyen kövek mellett a vizelet pH értékét kifejezetten lúgosnak, 6,5-8,5 között találjuk A megelőzéshez a baktériumok kimutatása utáni célzott antibiotikum kezelés és a vizelet savanyítása szükséges (Betacid).

Vesevezetékkő (ureterkő)

A veséből elindult, a vesemedence-vesevezeték átmenetébe, vagy a vesevezetékbe beékelődött kövek az esetek döntő százalékában jellegzetes klinikai tünetekkel járnak. A veseköves görcs hirtelen kezdődő, nagy intenzitású deréktáji fájdalommal jár, amely a combba, herékbe, nőknél a nagyajkak, hólyag felé sugárzik. A típusos vesecolica (görcs) egyike a szervezet legfájdalmasabb, leghevesebb görcsös állapotának. A fájdalmat az okozza, hogy a veséből a vizelet nem tud kellő ütemben kiürülni, ezért a vesemedencében és kelyheiben felszaporodik, pang, ezáltal feszíti a vese tokját és az ott lévő receptorokból indul ki a fájdalominger. Gyakran jelentkeznek gyomor-bélrendszeri tünetek: hányinger, hányás, haspuffadás. Ennek az a magyarázata, hogy sok közös idegrost hálózza be vesetokot, gyomrot, illetve a vékonybeleket. A vesevezeték alsó harmadában elhelyezkedő kövek gyakori, parancsoló vizelést okozhatnak. A vesegörcsöt szemmel látható vérvizelés kísérheti.

Vesevezetékkövek nem műtéti kezelése (konzervatív terápia)

Az akut vesegörcs kezelésére görcsoldók és fájdalomcsillapítók hatásosak, lehetőleg  intravénás alkalmazásban. Görcsoldóként No-Spa, Papaverin, Halidor használható. A fájdalomcsillapitók közül az Algopyrin, Diclofenac, Voltaren, Cataflan, ezek hatástalansága esetén Dolargan adható. A görcs során fellépő hányinger enyhítésére Torecan és Vitamin B6 alkalmazható. A folyadék pótlása elengedhetetlen.

Azokban az esetekben amikor az ureterkövek spontán távozása prognosztizálható, a fentiek mellett bőséges folyadékbevitelt kell biztosítani és Rowatinex szedése javasolt.

Vesekövek műtéti kezelése

Amikor a kő spontán nem távozik, a leggyakoribb műtéti kezelési módszer az ESWL (Extracorporeal Shock Wave Lithotripsy). Ezt egyszerűen kőzúzásnak hívjuk és a lökéshullámok segítségével létrejött “kőfeldarabolódást” jelenti. A kő célzásához UH, vagy RTG segítséget kapunk. A kezelés 30-40 perc és nagy előnye, hogy nem jár vágással vagy egyéb húgycsövön keresztüli beavatkozással.

A követ el lehet távolítani endoszkópos módszerrel a bőrön keresztül a vesébe vezetett műszerrel (PCNL – percutan nephrolithotomia), vagy a húgycsövön a vesevezetékbe vezetett vékonyabb műszerrel (URS – ureteroscopos kőeltávolítás). Végső esetben ritkán végzünk nyílt kőeltávolító műtétet is.

A hólyagkövesség leggyakrabban alsóhúgyúti elzáródás következményeként alakul ki. Gyakori, fájdalmas vizelésről számol be a beteg és vérvizelés, gyakran hólyaggyulladás kíséri. Amennyiben a kő a belső húgycsőnyílást elzárja, vizelési képtelenség, visszamaradt vizelet (retenció) jön létre, mely a testhelyzet változtatásával megoldódhat. A húgycsőkő nagyon ritka, szinte kizárólag a húgycsőben elakadt vese, vagy hólyagkő jelentkezik ebben a formában. Teljes vizeletelakadást, éles fájdalmat okoz, és legtöbbször a kő tapintható is.